Főoldal>Hírek>A lakás-takarékpénztárak margójára
Hírek

A lakás-takarékpénztárak margójára

Az elmúlt hetek, napok történései miatt, úgy gondoltuk, összeszedünk Nektek mindent, amit a lakástakarékokról, illetve eltörlésükről tudni érdemes, illetve arról, hogy mi várható ez után.
Egyelőre még semmi sem biztos, úgyhogy leginkább az eddigi szilárd tényeket közöljük alább.

A lakás-takarékpénztár (rövidítve: LTP) olyan szakosított hitelintézet, mely kizárólagosan lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik. Tehát egy megtakarítási lehetőség, amit elsősorban lakásvásárlásra, felújításra, bővítésre vagy átalakításra használhatunk fel.
Legnagyobb előnye, hogy a havi rendszeres befizetésekhez nem csak betéti kamatot kapunk, hanem az állam is hozzáteszi a befizetett összeg 30%-át pluszban (vagyis tette ezt eddig, 2018. október 16-ig).
Amikor lejár a megtakarítási időszak, a befizetett összeg, az állami támogatás és a kamatok mellé akár hitelt is felvehetünk kedvező kamatok mellett.
A lakástakarék-pénztár egyébként elég népszerű konstrukció volt a lakásra gyűjtők körében, ugyanis a szerződések halmozásával és az állami támogatáson felül választható kedvezményes hitellel elég szép összeghez hozzá lehetett jutni néhány év takarékoskodással, egyéb feltételektől mentesen.

Szinte egyik napról a másikra, szokatlan törvényhozatali gyorsasággal megszüntette a kormány az egyik legnépszerűbb magyar megtakarítási formát, a lakástakarék-pénztári szerződéseket azzal, hogy megvonta az LTP-ket olyan népszerűvé tevő állami támogatást.
A törvényjavaslat indoklása szerint a 20 éve működő lakástakarék-konstrukció állami támogatása „nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak”.
Az általános indoklásban olvasható még, hogy “a lakástakarék-program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz.”

A törvény visszamenőlegesen természetesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kifizetik az állami támogatást, nem is tehetnének másként, hiszen az a jogállamiságot sértené, de a hatályba lépéstől számítva viszont nem igazán lesz értelme lakástakarékot kötni.
Akinek már meglévő szerződése van, az a módosító értelmében csak úgy hosszabbíthatja meg a megtakarítási periódusát (4 évesről 10 évesre), hogy a meghosszabbított időre már nem jár az állami támogatás.

További probléma a programmal a kormány szerint, hogy a megtakarításokból jellemzően nem épültek új lakások, ami a kormány célja lenne, hanem a támogatást körülbelül 70%-ban felújításra használták fel az emberek.
Az indoklás szerint a CSOK (Családi Otthonteremetési Kedvezmény) jobban szolgálja a kormány céljait a lakhatási támogatások területén, vélhetően azt szeretnék, ha a jövőben mindenki valamilyen CSOK-konstrukcióban gondolkodna, aki lakástámogatást szeretne.
A másik lehetőség, a Rogán Antal-féle kevésbé népszerű “lakáslottó”, amely a NOK-ot takarja (Nemzeti Otthonteremtési Kedvezmény).

 A lakáskassza-támogatási rendszer átalakításával a felszabaduló forrásokkal kibővítik a CSOK-rendszert.
Háromgyerekeseknek 15 millióra bővül a kedvezményes kölcsönlehetőség összege, az eddigi tízmilliós kedvezményes kamattámogatású kölcsönt pedig a kétgyerekesek is igénybe vehetik majd, tehát ez azt jelenti, hogy a két gyerekeseknek 10 millió, míg a háromgyerekeseknek pedig 15 millió forint áll majd a rendelkezésükre 3%-os kamatozású hitel formájában, amit a támogatás mellé lehet majd felvenni.
Mivel banki konstrukciókat kell kialakítani, nem valószínű, hogy január 1. előtt ez megvalósul, de a törvényi hatálybaléptetést még idénre szeretnék.
A döntéssel egyelőre nem változik a felhasználási kör, azaz továbbra is új lakásra lehet felvenni.

Probléma jelentkezik azonban a CSOK és a lakástakarék szembeállításával, mivel a két konstrukció teljesen más élethelyzetekre ad választ.
A CSOK semmilyen megoldást nem kínál olyanoknak, akik: egyedülállók, nem vállalnak gyereket; van gyerekük, de az már felnőtt; van gyerekük, de azok házasok vagy élettársi kapcsolatban állnak; meglévő hitelükbe szeretnének állami segítséggel “betörleszteni”; csak felújítási célra fordítanák a támogatást, vagy nincs meg az önrészük a lakáshitelhez. 

Hogy mi lesz ezután, az még kérdéses, jelenleg még a kormány tárgyal arról, hogy a CSOK-ot kibővítik felújításra is, illetve, hogy a kedvezményezettek körét is szélesebbé tegyék. 

Reméljük, kicsit érthetőbbé tettük az eseményeket, és hogy mit is takar maga az eltörlés, és hasznosnak találtátok cikkünket.
Amennyiben további változások lépnek érvénybe, igyekszünk Titeket ismételten teljeskörűen tájékoztatni a történésekről.

forrás: www.index.hu, www.hvg.hu, www.penzcentrum.hu

 


További információért fordulj bizalommal munkatársainkhoz!
Email: info@centralhome.hu

Vagy keresd fel weboldalunkat, ahol további lakások közül is válogathatsz!
www.centralhome.hu

Ossza meg ismerőseinek!