Főoldal>Hírek>A négy leggyakoribb csalafintaság az ingatlanpiacon
Hírek Tippek, érdekességek

A négy leggyakoribb csalafintaság az ingatlanpiacon

Egy új otthon megtalálása, megvásárlása mindig óriási boldogság, de sokak számára nagyon sok izgalommal is jár. A nem rutinos vásárlók – márpedig átlagosan csak 1-2 alkalommal vásárolunk ingatlant életünk során – néha aggodalommal tekintenek a hosszadalmasnak tűnő folyamat elé. Általában persze nincs ok ilyesmire, hiszen eladó és vevő célja közös, legfeljebb az érdekek különböznek, amikor egy ingatlan gazdát cserél, de azért előfordulhat, hogy az ügylet valamelyik szereplője megpróbál visszaélni a másik fél tapasztalatlanságával. Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője segít néhány anomáliára felhívni a figyelmet.

1. Nyilvános árverési adatokat felhasználó csalások

Feltűnő lehet, ha a hirdetési portálokon olcsón hirdetnek ingatlant – alacsony az ár, kevés a kép vagy egyáltalán nincs kép.

Ha túl jól hangzik a hirdetés, az általában nem igaz, vagy van valamilyen elhallgatott részlet a történetben. Ilyenkor előfordulhat, hogy a mindenki számára elérhető árverési adatbázisból nyernek ki adatokat, képeket, melyet egyfajta megbízási szerződéshez, annak megkötéséhez használnak fel. Íy az ügyfél az ügylet legelején díjfizetésre kényszerül, és mire világossá válik számára, hogy semmiféle tényleges szolgáltatást nem kap a pénzéért, már problémás visszaszerezni a kifizetett összeget, Ilyen esetben a tulajdonos és a hirdető között nincs is kapcsolat” – foglalja össze a szakértő.

2. Banki jelzálogjoggal biztosított követelés megszerzése

A hirdetési módszer itt is hasonló, az eltérés, hogy a megbízási szerződést ilyenkor a banki követelés megvásárlására kötik meg és szóban azt vállalják, hogy biztosítják, de legalábbis elősegítik azt, hogy a követelést a bank az érdeklődőnek adja el. A követelés tényleges megszerzése nem biztosított. Kihasználják azt, hogy az érdeklődő nincs tisztában azzal, hogy a követelés esetleges megvásárlása sem jelenti azt, hogy biztosítva van a későbbiekben a tulajdonjog megszerzése. 

Amennyiben a hirdetés átment azokon a szűrőkön, hogy jó a kommunikáció, hihetőnek hangzik stb., akkor sem kell aláírni a szerződést addig, amíg ügyvéd nem nézte át a papírokat. Amennyiben nekik problémájuk van azzal, hogy a vevő ügyvédhez fordul, akkor gyanítani lehet, hogy valami nem stimmel. Megfelelő reputációval rendelkező ingatlanirodákon keresztül ezeket a dolgokat ki lehet szűrni. Általánosságban elmondható, hogyha a potenciális vevőtől előre kérnek pénzt, ott már sejteni lehet a visszaélést.

3. Kizárólagos szerződés

„Gyakori eset, hogy valaki eladja a lakását, és ehhez adja hozzá a megtakarítását, hogy egy új ingatlanba költözzön. Ilyen esetekben az idő fontos szerepet játszik, és nagyobb a nyomás, az eladó gyorsan szeretne cselekedni, hogy tovább tudjon lépni” – mondja Ben-Ezra Orran. – „Rengeteg olyan esettel találkoztunk, hogy egy eladó kizárólagos megbízást kötött egy ingatlanirodával, de szorítja az idő, és kétségbe van esve, mert nem kap megfelelő szolgáltatást, miközben a szerződés kötelezi, és elvileg azt írta alá, hogy akkor is fizet az ingatlanos cégnek, ha más értékesíti a lakást. A bírói gyakorlat azonban azt mutatja, hogy abban az esetben, ha nem kap szolgáltatást (ő maga adja el vagy éppen más hálózatot használ), akkor nem köteles díjat fizetni, ugyanis ilyen szerződést nem írathatna egy cég sem. Nem elfogadható továbbá, ha az ilyen kizárólagos szerződésben korlátozzák a felmondás lehetőségét, ide értve azt is, ha a felmondás esetére fizetési kötelezettséget írnak elő az ügyfél részére.”

4. Kamu közvetítő

Megtörténhet, hogy a lakásról a hirdetést olyan teszi fel, akinek semmi köze hozzá. Jellemző eset, ha egy meglévő hirdetés képeit és egyéb adatait használják fel ehhez. Az ilyen személy vagy tulajdonosnak, vagy ingatlanközvetítőnek adja ki magát. Ez nagyobb cégeknél nem fordul elő, így veszélyes lehet, ha valaki „egyszemélyes” ingatlanosként keresi meg az embert. Nagyobb cégeknél a központnál ellenőriztetni lehet, hogy az adott értékesítő valóban a cégnél dolgozik-e.

„Legjobb találkozni a tulajdonossal, de ez nem mindig jön össze. A kamu közvetítők becsapják a vevőt, azt mondják, hogy sokan jönnek nézőbe, az ingatlant lehet, hogy bérbe adják vagy eladják. Azt mondják, hogy mutatják a többi érdeklődőnek is, de ha letesznek 1%-ot, akkor nem mutatják tovább. Kihasználják, hogy döntési kényszerben az emberek hajlamosak meggondolatlanul cselekedni, és eltekintenek például az ingatlan tényleges megtekintésétől” – mondja a Central Home szakértője.

Csalásra utaló jelek lehetnek a hiteltelen, üres iroda, bizonyos esetekben a nem megfelelő öltözet–. A személyazonosságot mindenféleképpen azonosítani kell, illetve a friss tulajdoni lapot is látni kell fizetés és szerződés előtt.

Ha biztosra szeretnénk menni, és nyugodtan bonyolítanánk le az ügyletet, mindenképpen érdemes jónevű, az adott területen tapasztalt, referenciákkal rendelkező ingatlanirodának megbízást adni.

Ossza meg ismerőseinek!